„Jómagam öt gyereket szerettem volna, lett belőle három, mindhárom fiú. De azt hiszem, a három fiú felér legalább öt lánnyal – nyilatkozta pár napja Harrach Péter, majd hozzátette: –  Nézzék, a mi dolgunk az, hogy nagyobb összefüggésekben, társadalmi összefüggésekben nézzük a dolgokat, az indentitásunknak megfelelően.”

Már csak azt kéne tudni, hogy Harrach Péter szerint 3 fiú > 5 lány, esetleg ≥. Az mindenesetre világos, hogy a képlet alapján egy fiú az legalább ötharmad lányt ér. Ahogyan az is, hogy Harrach Péter szerint a nők másodrendű állampolgárok. Viszont érdekelne, hogy a képviselő úr milyen (hit)tudományos kutatásokkal támasztja alá ezt az állítást – ha már így „nagyobb összefüggésekben, társadalmi összefüggésekben” nézi a dolgokat. Természetesen az identitásának megfelelően.

Harrach Péter nyugodtan előadhatja véleményét a a párttársainak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a templomban vagy baráti körben is. Az országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjaként azonban nem. Egyfelől, mert az általa is megszavazott Alaptörvény XV. cikkének 3. pontja kimondja: „A nők és férfiak egyenjogúak.”

Másfelől mind a magyar, mind az uniós értékrend szerint megengedhetetlen, hogy a törvényhozó testület egyik tagja a nők alacsonyrendű voltát deklaráló megjegyzést tegyen. Bár könnyen lehet, hogy pl. Hoffmann Rózsa szerint lazán belefér.

A legviccesebb az egészben, hogy Harrach Péter a fenti kijelentést a Népszabadság két újságírónője előtt tette. Ezt vagy freudista alapon, a politikus halálösztönével, vagy a politikai kultúra teljes hiányával magyarázhatjuk, ami meglepő egy több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus esetében. Főleg, hogy az interjú végén Magyarország jövőjéről szólva azt is megemlíti: „az iskolázatlan rétegek adják tovább a gyermekeiknek az ő sajátos kultúrájukat.” Láthatóan fel se merül benne, hogy a fenti kijelentés rá is százszázalékosan igaz.

Azt csak nagyon halkan jegyezném meg, hogy a frakcióvezető úr – úgy is, mint a magyar politikai élet mérhetetlen támogatottságú alakulatának képviselője – az általa mélységesen lenézett nők adójából is kapja a fizetését. Bár tudom, hogy a pénznek nincs szaga – ha következetes önmagához –, holnaptól lemond a jövedelmének feléről. Vagy legalább is elmormol egy bocsánatkérést. Arra, hogy eltakarodjon a politikai életből, ahogy az minden más kulturált országban történne, és a továbbiakban a kánonjog területén fejtené ki áldásos működését, gondolni se merek.

Mindez az abortusztabletta engedélyezésének kapcsán hangzott el. Harrach Péter, aki tudtalevően „nagyobb összefüggésekben, társadalmi összefüggésekben” nézi a dolgokat, így fogalmazott: „Engem az érdekel, hogy megszülethessenek a gyerekek! Ha a demográfiai tendencia nem fordul meg – és ez konkrét kutatás eredménye –, akkor 90 év múlva 5,2 millió ember lesz Magyarországon úgy, hogy egyharmad 65 év feletti lesz, közel egymillió bevándorlóval. Működésképtelen lesz az ország.”

Érdekes, ez a probléma az abortusztabletta bevezetésekor engedélyeztetésekor kezdi aggasztani a képviselő urat, és nem annak kapcsán, hogy a kétéves kormányzati munkájuk eredményeként – vastagon beleérve a felsőoktatási törvényt – a 30 év alattiak közel fele akar kivándorolni. De pár néhány ilyen nyilatkozattal elérhető, hogy az ország nőnemű fele is úgy érezze: külföldön több esélye van az európai létre.

És akkor szülhetnek a főpapok.